Rendészeti szolgáltatásaink operacionalizálják a megbízó személy, cég vagy állami szervezet, önkormányzat teljes ezirányú tevékenységét. Olyan feladatot jelent ez, amely támogatja a megbízó belső nyugalmának megteremtését, biztonsági protokollok kialakítását és összhangját. Stabil, a nemzetközi gyakorlatra és tapasztalatokra figyelemmel lévő tanácsokat nyújtunk a közbiztonság tervezéséhez, felmérjük a “hot point”, vagyis bűnözéskockázati szempontból veszélyes forró pontokat. Megalapozott megállapításaink alkalmasan szolgálják a bűnözés csökkentését, a bűnözési hajlandóság visszaszorítását, a bűnmegelőzést, s közvetlenül segítik a kockázatok minimalizálását; a már bekövetkezett kár enyhítését és felszámolását. Megoldások ma.
- rendészeti tanácsadás és szolgáltatások
- magánbiztonsági tanácsadás és szolgáltatások
- személyek, cégek háttérelemzése
- környezettanulmány készítése
- háttérvizsgálatok
- esetelemzések, kommentárok
- adat- és információgyűjtés
- biztonsági tanácsadás
- bűnmegelőzési ajánlások
- bűnmegelőzési tervezés
- speciális felmérések, kutatások
- bűnözéscsökkentési ajánlások
- áldozattá válási felmérések
- személyek, cégek átvilágítása
- mediáció
- konfliktuskezelés
2008 őszén jelent meg a Rendészet Európában című kötet, amely az európai rendészeti fejlődést és rendőrségi irányokat tekinti át.
A kötet megrendelhető a KAPCSOLAT menűpontban, e-mailen, 3.990,- Ft-os áron.
Olvasson bele!
Gondolatok a Rendészet Európában című kötet elé
Város és biztonság a cyberkor hajnalán – a szerzők előszava
1. A rendészet forradalma. Kérdések és felvetések a rendészettudomány területéről
1.1.A rendészet evolúciója, irányai, differencia-specifikája a demokratikus jogállamban
1.1.1. Rendőrségi modellek
1.1.2. A rendőri szubkultúrák sajátosságai
1.2.Közigazgatás – rendészeti igazgatás
1.3.Politika nagyban és kicsiben: kriminálpolitika versus rendészeti politika
1.4.Kriminálpolitika Magyarországon
2.A városi bűnözés
2.1.A városi szabadság elemei az ókortól napjainkig
2.2.A bűnözéskonfliktus városi zónái
2.2.1. A „slum”, vagyis a „szlömösödés”, mint a városi deprivált lét szimbóluma
2.2.2. Új kihívások a városi biztonsággal kapcsolatban
2.3.Kutatások a városi bűnözést érintően
2.3.1. Antiszociális magatartáskutatás Európában és Magyarországon
2.3.1.1.Antiszociális személyiségjegyek
2.3.1.2.Antiszociális viselkedés Európa-szerte
2.3.1.3.Antiszociális magatartáskutatás a Magyar Köztársaságban
2.3.2. Közterületi rendfenntartás Budapesten
2.3.3. Térfigyelő-rendszerek pro és kontra
2.3.3.1.Szivárvány akció Londonban
3. A rendészet és bűnözéscsökkentés főbb irányai
3.1. A bűnmegelőzésről általában: amit hiszünk, és ami bizonyított
3.1.1. A társadalmi problémákra adott reakcióktól a média-showig
3.1.1.1.A konfrontatív megelőzés
3.1.1.2.A szituatív megelőzés
3.1.1.3.A társadalmi folyamatok kontrollja
3.1.1.4.Fejlődési megelőzés
3.1.1.5.Áldozatorientált megelőzés
3.1.1.6.Az építészeti bűnmegelőzés, mint a bűnözésföldrajz hatékony alakítója. A „defensible space” kutatások megállapításaiból
3.1.1.7.Minta: a közösségi összefogásra építő bűnmegelőzés zempléni (Magyarország) modellje (2001-2007)
3.2.Rendészeti irányok és rendőrségek
3.2.1. A zéró tolerancia mítosza
3.2.2. Az önkormányzati típusú rendőrségről. A visegrádi együttműködés tapasztalatai
3.2.2.1.Rendőrségek Magyarországon 1848-tól
3.2.2.2.Az önkormányzati rendőrségek szerepe a visegrádi együttműködés államaiban
3.2.3. Community policing – közösségi rendőrség
3.2.3.1.Új típusú „közösségi” rendészeti technikák
3.2.3.1.1. Rendőrségi irányítással Spanyolországban
3.2.3.1.2. A közösségi rendészet bevezetése Belgiumban
3.2.3.1.3. Közösségorientált rendészet Hollandiában
3.2.3.1.4. Megosztott társadalmak rendészete: Észak-Írország reformja
3.2.3.1.5. Németország: fókuszban a közösség
3.2.3.1.6. A csapatmunka – „nem működik az álom”: Lengyelország
3.2.3.1.7. Kísérletek a szomszédsági (személyessé tett) rendészetre Dániában
3.2.3.1.8. Rendészet hálózatokon keresztül, a helyi biztonság menedzselése Finnországban
3.2.4. A „probléma-orientált” rendőrség
3.2.5. Az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség
4. Az Európai Unió néhány rendészeti megoldása, intézményszférája
4.1.Portugália
4.2.Horvátország
4.3.Ciprus
4.4.Málta
4.5.Németország
4.6.Csehország
4.7.Svédország
4.8.Finnország
4.9.Litvánia
4.10. Észtország
4.11. Írország
4.12. Magyarország
A fenntartható rendészet – zárszó helyett
Függelék
1. sz. Függelék
Normák az önkormányzati rendőrség szabályozásáról (szlovák, cseh)
2. sz. Függelék
Táblázatok a lengyel közösségi rendőrséghez
3. sz. Függelék
Kérdőív a lengyel kutatásból
4. sz. Függelék
Kérdőív az EU tagállamok rendőri vezetői számára
5.sz. Függelék
Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság Felé (Az Aalborgi Charta)
6.sz. Függelék
Az Európai Városok Chartája (kivonat) A városi jogok európai nyilatkozata
Címmutató
Hivatkozások
Előszó
A monográfia a rendészetről szóló művek körében – komplexitására, a téma megvilágításának sokoldalúságára figyelemmel – újszerű, mind feldolgozásában, mind az egyes következtetések levonását illetően, továbbá irodalmi bázisát tekintve tudományos igényű. A mű átfogó, lényegileg teljeskörű európai kitekintést nyújt. A szerzők – munkásságukat tekintve – a téma szakavatott művelői, s a hosszú évek alatt felhalmozott ismereteiket, tapasztalataikat adják közre a monográfiában.
A feldolgozás során a multidiszciplináris megközelítés érvényesült. Az elemzéseket a történeti, a kriminológiai, a kriminalisztikai, a büntetőjogi, a szociológiai, a pszichológiai és a statisztikai megvilágítás jellemzi. A szerzők foglalkoznak a rendészet területét érintő új kihívásokkal és az azokra adható szakmai válaszokkal. Javaslataik emelhetik a bűnmegelőzés hatékonyságát, gazdagíthatják eszköztárát, segíthetik a rendészet intézményrendszerének átalakítását.
A mű helyesen azt sugallja, hogy a rendészet és a rendőri munka a fejlett demokráciákban jogi és nem politikai eszköznek tekinthető, s a szolgálatellátás során végzett tevékenység kizárólag szakmai alapon értékelhető. Csak egyetérteni lehet a monográfia azon bevezető megállapításával, amit az egész munka is tükrözi, miszerint a rendészeti tevékenység, a rendőri munka: szakma.
A monográfiában írtak a rendőri tevékenységen túl a bűnmegelőzésben érintett állami, önkormányzati szervek, intézmények munkájában egyaránt hasznosítható.
Jogállami viszonyok között szem előtt kell tartani azt a körülmény, követelményt, mely szerint a rendhez, a rendezett viszonyok között a bűnözéstől – lehetőség szerint – mentes élethez való jog quasi állampolgári jogként kezelendő. Erre tekintettel jelen viszonyaink között, különösen a rendészet területén felértékelődik az alábbi, – Bethlen Gábornak tulajdonított – megállapítás miszerint: „Nem lehet mindig megtenni, amit meg kellene tenni, de mindig meg kell tenni, amit meg lehet tenni”.
A szerzők a monográfia elkészítésével és közreadásával a lehetséges lépések egyikét megtették.
E gondolatok jegyében ajánlom a rendészet mai problémáit jelző, a jövőbe néző és esetenként a terápia lehetőségeit is felvillantó monográfiát annak hazai és európai megoldásai iránt érdeklődő olvasóközönségnek.
A szerzőknek gratulálok munkájukhoz.
Budapest, 2008. július
Dr. Sárkány István egyetemi tanár
a Rendőrtiszti Főiskola rektora
