Rendészet

Rendészeti szolgáltatásaink operacionalizálják a megbízó személy, cég vagy állami szervezet, önkormányzat teljes ezirányú tevékenységét. Olyan feladatot jelent ez, amely támogatja a  megbízó belső nyugalmának megteremtését, biztonsági protokollok kialakítását és összhangját. Stabil, a nemzetközi gyakorlatra és tapasztalatokra figyelemmel lévő tanácsokat nyújtunk a közbiztonság tervezéséhez, felmérjük a “hot point”, vagyis bűnözéskockázati szempontból veszélyes forró pontokat. Megalapozott megállapításaink alkalmasan szolgálják  a bűnözés csökkentését, a bűnözési hajlandóság visszaszorítását, a bűnmegelőzést, s közvetlenül segítik a kockázatok minimalizálását; a már bekövetkezett kár enyhítését és felszámolását. Megoldások ma.

 

  • rendészeti tanácsadás és szolgáltatások
  • magánbiztonsági tanácsadás és szolgáltatások
  • személyek, cégek háttérelemzése
  • környezettanulmány készítése
  • háttérvizsgálatok
  • esetelemzések, kommentárok
  • adat- és információgyűjtés
  • biztonsági tanácsadás
  • bűnmegelőzési ajánlások
  • bűnmegelőzési tervezés
  • speciális felmérések, kutatások
  • bűnözéscsökkentési ajánlások
  • áldozattá válási felmérések
  • személyek, cégek átvilágítása
  • mediáció
  • konfliktuskezelés

 

2008 őszén jelent meg a Rendészet Európában című kötet, amely az európai rendészeti fejlődést és rendőrségi irányokat tekinti át.

A kötet megrendelhető a KAPCSOLAT menűpontban, e-mailen, 3.990,- Ft-os áron.

 

 

Olvasson bele!

Gondolatok a Rendészet Európában című kötet elé

Város és biztonság a cyberkor hajnalán – a szerzők előszava

 

1. A rendészet forradalma. Kérdések és felvetések a rendészettudomány területéről

 

1.1.A rendészet evolúciója, irányai, differencia-specifikája a demokratikus jogállamban

1.1.1. Rendőrségi modellek

1.1.2. A rendőri szubkultúrák sajátosságai

1.2.Közigazgatás – rendészeti igazgatás

1.3.Politika nagyban és kicsiben: kriminálpolitika versus rendészeti politika

1.4.Kriminálpolitika Magyarországon

 

2.A városi bűnözés

 

2.1.A városi szabadság elemei az ókortól napjainkig

2.2.A bűnözéskonfliktus városi zónái

2.2.1. A „slum”, vagyis a „szlömösödés”, mint a városi deprivált lét szimbóluma

2.2.2. Új kihívások a városi biztonsággal kapcsolatban

2.3.Kutatások a városi bűnözést érintően

2.3.1. Antiszociális magatartáskutatás Európában és Magyarországon

2.3.1.1.Antiszociális személyiségjegyek

2.3.1.2.Antiszociális viselkedés Európa-szerte

2.3.1.3.Antiszociális magatartáskutatás a Magyar Köztársaságban

2.3.2. Közterületi rendfenntartás Budapesten

2.3.3. Térfigyelő-rendszerek pro és kontra

2.3.3.1.Szivárvány akció Londonban

 

3. A rendészet és bűnözéscsökkentés főbb irányai

 

3.1. A bűnmegelőzésről általában: amit hiszünk, és ami bizonyított

3.1.1. A társadalmi problémákra adott reakcióktól a média-showig

3.1.1.1.A konfrontatív megelőzés

3.1.1.2.A szituatív megelőzés

3.1.1.3.A társadalmi folyamatok kontrollja

3.1.1.4.Fejlődési megelőzés

3.1.1.5.Áldozatorientált megelőzés

3.1.1.6.Az építészeti bűnmegelőzés, mint a bűnözésföldrajz hatékony alakítója. A „defensible space” kutatások megállapításaiból

3.1.1.7.Minta: a közösségi összefogásra építő bűnmegelőzés zempléni (Magyarország) modellje (2001-2007)

3.2.Rendészeti irányok és rendőrségek

3.2.1. A zéró tolerancia mítosza

3.2.2. Az önkormányzati típusú rendőrségről. A visegrádi együttműködés tapasztalatai

3.2.2.1.Rendőrségek Magyarországon 1848-tól

3.2.2.2.Az önkormányzati rendőrségek szerepe a visegrádi együttműködés államaiban

3.2.3. Community policing – közösségi rendőrség

3.2.3.1.Új típusú „közösségi” rendészeti technikák

3.2.3.1.1. Rendőrségi irányítással Spanyolországban

3.2.3.1.2. A közösségi rendészet bevezetése Belgiumban

3.2.3.1.3. Közösségorientált rendészet Hollandiában

3.2.3.1.4. Megosztott társadalmak rendészete: Észak-Írország reformja

3.2.3.1.5. Németország: fókuszban a közösség

3.2.3.1.6. A csapatmunka – „nem működik az álom”: Lengyelország

3.2.3.1.7. Kísérletek a szomszédsági (személyessé tett) rendészetre Dániában

3.2.3.1.8. Rendészet hálózatokon keresztül, a helyi biztonság menedzselése Finnországban

3.2.4. A „probléma-orientált” rendőrség

3.2.5. Az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség

 

4. Az Európai Unió néhány rendészeti megoldása, intézményszférája

 

4.1.Portugália

4.2.Horvátország

4.3.Ciprus

4.4.Málta

4.5.Németország

4.6.Csehország

4.7.Svédország

4.8.Finnország

4.9.Litvánia

4.10. Észtország

4.11. Írország

4.12. Magyarország

 

A fenntartható rendészet – zárszó helyett

Függelék

1. sz. Függelék

Normák az önkormányzati rendőrség szabályozásáról (szlovák, cseh)

2. sz. Függelék

Táblázatok a lengyel közösségi rendőrséghez

3. sz. Függelék

Kérdőív a lengyel kutatásból

4. sz. Függelék

Kérdőív az EU tagállamok rendőri vezetői számára

5.sz. Függelék

Az Európai Városok Chartája a Fenntarthatóság Felé (Az Aalborgi Charta)

6.sz. Függelék

Az Európai Városok Chartája (kivonat) A városi jogok európai nyilatkozata

Címmutató

Hivatkozások

 

Előszó

A monográfia a rendészetről szóló művek körében – komplexitására, a téma megvilágításának sokoldalúságára figyelemmel – újszerű, mind feldolgozásában, mind az egyes következtetések levonását illetően, továbbá irodalmi bázisát tekintve tudományos igényű. A mű átfogó, lényegileg teljeskörű európai kitekintést nyújt. A szerzők – munkásságukat tekintve – a téma szakavatott művelői, s a hosszú évek alatt felhalmozott ismereteiket, tapasztalataikat adják közre a monográfiában.

A feldolgozás során a multidiszciplináris megközelítés érvényesült. Az elemzéseket a történeti, a kriminológiai, a kriminalisztikai, a büntetőjogi, a szociológiai, a pszichológiai és a statisztikai megvilágítás jellemzi. A szerzők foglalkoznak a rendészet területét érintő új kihívásokkal és az azokra adható szakmai válaszokkal. Javaslataik emelhetik a bűnmegelőzés hatékonyságát, gazdagíthatják eszköztárát, segíthetik a rendészet intézményrendszerének átalakítását.

A mű helyesen azt sugallja, hogy a rendészet és a rendőri munka a fejlett demokráciákban jogi és nem politikai eszköznek tekinthető, s a szolgálatellátás során végzett tevékenység kizárólag szakmai alapon értékelhető. Csak egyetérteni lehet a monográfia azon bevezető megállapításával, amit az egész munka is tükrözi, miszerint a rendészeti tevékenység, a rendőri munka: szakma.

A monográfiában írtak a rendőri tevékenységen túl a bűnmegelőzésben érintett állami, önkormányzati szervek, intézmények munkájában egyaránt hasznosítható.

Jogállami viszonyok között szem előtt kell tartani azt a körülmény, követelményt, mely szerint a rendhez, a rendezett viszonyok között a bűnözéstől – lehetőség szerint – mentes élethez való jog quasi állampolgári jogként kezelendő. Erre tekintettel jelen viszonyaink között, különösen a rendészet területén felértékelődik az alábbi, – Bethlen Gábornak tulajdonított – megállapítás miszerint: „Nem lehet mindig megtenni, amit meg kellene tenni, de mindig meg kell tenni, amit meg lehet tenni”.

A szerzők a monográfia elkészítésével és közreadásával a lehetséges lépések egyikét megtették.

E gondolatok jegyében ajánlom a rendészet mai problémáit jelző, a jövőbe néző és esetenként a terápia lehetőségeit is felvillantó monográfiát annak hazai és európai megoldásai iránt érdeklődő olvasóközönségnek.

A szerzőknek gratulálok munkájukhoz.

Budapest, 2008. július

Dr. Sárkány István egyetemi tanár

a Rendőrtiszti Főiskola rektora

Borító

Comments are closed.