Blog

Átment a parlamenten a kormány terrorellenes intézkedése

atv_esti_start_terrorellenes_intezkedes_2

Átment a parlamenten a kormány terrorellenes intézkedése
Jármy Tibor Európa jogi szakjogász és Lattmann Tamás nemzetközi jogász

Terrorelhárítási bizottságot állít fel a kormány?

atv_start_trafik_folia_tumbnail

Mi történik a határon válsághelyzetben?

atv_start_trafik_folia_tumbnail

Lekerülhet a fólia a trafikokról?

atv_start_trafik_folia_tumbnail

Építészet és megelőzés. A bűnalkalmak csökkentése, egyszerűen…

Az építészeti bűnmegelőzés nem annyira új gondolat.

 

 A fejlett nyugati országokban elkezdték vizsgálni, hogy mi az oka a bűnözés eltérő volumenének. A bűnözés ökológiáját akarták megérteni. A bűnözés egyenlőtlen térbeli eloszlásával foglalkozó Guerry az 1833-ban közzétett tanulmányában megállapította, hogy Franciaország északi megyéiben a tulajdon elleni, a déliekben viszont az erőszakos bűnözés van túlsúlyban. Magát a bűnözést a hiányos képzésre, a szegénységre, a népsűrűségre és végül az emberek egyenlőtlen esélyeire vezette vissza. Két évvel később Quetelet az előbbiekhez még okként hozzáfűzi az egyes környékek eltérő „moralitását”, az eltérő kísértést, aminek az ember ki van téve, továbbá a bűncselekmény véghezvitelének „könnyűségét”. Hosszú ideig nem volt hasonló próbálkozás, ami a bűnözés térbeliségét vizsgálva lényegesen újat hozott volna. Tényleg lehet a bűnalkalmakat csökkenteni egyszerű és tervezhető technikákkal? Igen, lehet.

Nagy testvér karácsonyra? Térfigyelő kamerák pro és kontra

A térfigyelő kamerákkal kapcsolatos indulatok épp akkorák, mint amekkorák az eredményességükhöz fűződő remények, igazolások. Most év vége felé közeledve, egyre több település nyert különböző pályázatokon forrást térfigyelő kamerákra, ezért is a Kossuth rádió Napközben című műsora vette napirendre a kérdést, ahol hasonló módon foglaltam állást. Csodaszer vagy haszontalan pénzpazarlás a kamera? Nézzünk utána!

Hatalmat vagy tapasztalatot a rendőrnek? A rendőri helyszínbírság emelése ellen öt pontban

A Szabálysértési törvény (Sztv.) módosítását kezdeményezi három (nem kriminál-)  politikus. A tervezet szerint 2011. január 1-jén életbe lépő módosítás szerint a rendőr által, a helyszínen kiszabható szabálysértési bírság a jelenlegi húszezerről százezer forintra emelkedik.

 

A nagyobb közbiztonság elérésére irányuló szándék és a logika méltányolandó, a kezdeményezés azonban nem időszerű és veszélyes. Az európai közösséggel való számos összehasonlítás alapján a magyar közlekedési morál messze alulmúlja a közösségét, s ez megalapozottá tehet egy ilyen kezdeményezést, ám több érv szól ellene, mint mellette.

A bűnözéskonfliktus városi zónái

Miből adódhatnak bűnözéskonfliktusok a városokban? Jónéhány nemzetközi és részben saját kutatásaim alapján az építészeti megoldásokra is figyelemmel az alábbi, négy zónát lehet megrajzolni…

Város és bűnözés. Gyilkos számok és a valóság

Bizonyosan sokan nézik a címben szereplő krimit, amelyben az egyetemi katedráról segítenek a számok tudományával a rendőröknek… Az ember társas létét normák vagy szabályok irányítják. Káosz fenyegetne, ha nem ragaszkodnánk megannyi olyan szabályhoz, amely megmondja, hogy adott szituációban miként kell viselkedni. Bár a káosz eredeti jelentése „ásító üresség”, ez nem fedi igazán azokat a víziókat, amelyek a szabályok és szokásjogok nélküli világ létezéséről szólnak. A káosz-kutatók azonban azt állítják, hogy minden káosz szabályokat mutat fel, amelyek mélyen a történések mögött rejtőznek, s igazából matematikailag bonyolultan szabályozott szabálytalanságról van szó. Ennyit a PR-ról. Végső soron minden társadalmi történés szabályok alapján leírható és definiálható. A deviáns viselkedés tanulmányozása igen izgalmas, ugyanakkor szerteágazó terület. A szabályok megszegésének éppen annyi típusa van, ahány társadalmi norma és érték létezik. A devianciát leginkább úgy határozhatjuk meg, mint olyan normák és normarendszerek megszegését, amelyeket a közösség vagy társadalom jelentős része elfogad. Általában azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így teszünk. Más esetekben meggyőződésünk vezet, hogy a normakövetésből adódó cselekedetünk helyes. Minden társadalmi norma együtt jár bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a konformitást.

 

Read More

Kriminálpolitika (vagy annak hiánya) Magyarországon

A büntetőjogi jogalkotást a rendszerváltás után egyszerre jellemezte a pártállami intézményrendszer jogállammal össze nem egyeztethető elemeinek lebontása és az átalakuló szabály- és intézményrendszer kialakítása. Az alkotmánnyal, a legfőbb normákkal kellett összefésülni a rendészet normáit, a nemzetközi elvárásoknak, ratifikált egyezményeknek kellett megfelelni. Később a közbiztonsági, bűnügyi tendenciák befolyásolták a kodifikátorokat, sokszor reagált a büntetőjog jelenségekre, helyzetekre, rendre követő módon.