A Szabálysértési törvény (Sztv.) módosítását kezdeményezi három (nem kriminál-) politikus. A tervezet szerint 2011. január 1-jén életbe lépő módosítás szerint a rendőr által, a helyszínen kiszabható szabálysértési bírság a jelenlegi húszezerről százezer forintra emelkedik.
A nagyobb közbiztonság elérésére irányuló szándék és a logika méltányolandó, a kezdeményezés azonban nem időszerű és veszélyes. Az európai közösséggel való számos összehasonlítás alapján a magyar közlekedési morál messze alulmúlja a közösségét, s ez megalapozottá tehet egy ilyen kezdeményezést, ám több érv szól ellene, mint mellette.
Egy. Néhány évvel ezelőtt a jogalkotó éppen azért (is) változtatta meg a helyszíni bírság gyakorlatát akként, hogy a rendőr készpénzt ne fogadhasson el a helyszínen, hogy ezzel csökkentse az illetéktelen anonimitás, a korrupció veszélyét. Noha jelen tervezet e gyakorlaton nem változtatna, mégis érdemes figyelembe venni, hogy a jogalkotó már ekkor egyfajta bizalomvesztés (és persze megelőzés) okán hozott ilyetén döntést, ám a bizalom – és a korrupció tényleges aránya – azóta sem változott jelentősen sem a jogalkotó, sem a társadalmi megítélés tekintetében. Sőt. Mivel nagyobb "hatalmat" kap a rendőr a saját hatáskörben elintézendő szabálysértés kezelésére, maga is fokozottabb korrupciós lehetőség közelébe kerül.
Kettő. Ha a rendőr súlyosabbnak ítéli meg a szabálysértést, mint a jelenleg általa kiszabható húszezer forint, jelenleg is lehetősége van a szabálysértési eljárás elindítására, s ennek során a szabálysértési előadó rendre magasabb bírságot is kiszabhat. Ennek jogbiztonságot segítő eleme, hogy írásban nyomonkövethető, több idő van a szabálysértés feltárására és a védekezés előterjesztésére, ám növeli a rendőrség adminisztrációs terheit.
Három. A rendőrség átlagéletkora jelentősen csökken, ma 32 év körüli. Bizonyos szempontból üdvös, ha fiatalabb rendőrök kerülnek az utcára, ám ezzel a gyakorlatuk s tapasztalatuk is nullához közelít, néhány éves utcai múlttal már rutinos zsaru lehet valaki. Ha figyelembe vesszük, hogy a Kormány szándékai szerint több új rendőr kerül majd az utcára, kifejezetten veszélyes tendencia, hogy az életkor és tapasztalat hiányát nagyobb hatáskörrel pótoljuk.
Négy. A presztízsautókkal szabályt szegők számára nem bír nagy jelentőséggel e változás, ám a hétköznapi autós ingerküszöbét ez vélhetően eléri. Noha ez nem lehet egy norma kezdeményezésének/módosításának vagy épp változatlanul hagyásának indoka, ám a társadalmi közhangulatot sokkal inkább szembefordítja a jogkörét pusztán gyakorló rendőrrel.
Öt. Majdnem bizonyos vagyok abban is, hogy jelen módosítás sem a költségvetés bevételének jelentős növelésére éppúgy nem alkalmas, mint a szabálykövető magatartásra ösztönzésre. Egyrészt mert -ahogyan írtam – jelenleg is kiszabható magasabb tétel, másrészt vélhetően a rendőrök is nagyobb óvatossággal nyúlnak majd a lehetőséghez, kevéssé konfliktust generálva a nem épp javuló gazdasági körülmények között.
Összegezve: a normák betartása a szabálysértések terén is rendkívül fontos, ám ezt megelőzi, hogy a betartatásra jogosultak a jelenleginél is nagyobb tapasztalattal, intézkedési rutinnal és gyakorlattal bírjanak. S csak eztán nagyobb hatáskörrel.
